Olyan sokszor érzékelem, hogy akinek egészséges gyermeke van,  megpróbálja elképzelni milyen lehet nekünk. Azt gondolom, hogy külső szemmel nehéz megállapítani a valóságot, látom, hogy elsőre túl nagy falatnak találják, vagy éppen sajnálnak. Eleinte nagyon zavart a sajnálat, ma már nem, inkább csak megpróbálom elmagyarázni, hogy nem egészen az, aminek tűnik.

Az idő, mint orvosság ebben az esetben tényleg működik. A feladatok rutinná válnak, berögzülnek, és észre sem veszem mit csinálok. Nekem ez már nem feladat, hanem az életem része. Azért nem mondom, hogy nincsenek nehéz pillanatok, vannak.

Nem olyan régen fogalmaztam meg magamnak, hogy már nem látom az egészséges gyerekemet. Már csak Dávidot látom, a kis hőst, aki 3 éve diabétesszel él. Aki mindössze 1 évet élt nélküle. Mondhatjuk, hogy mára sikeresen feldolgoztam.

Ugyanakkor annyi mindent tanultam általa, amivel valószínűleg szenvedhettem volna életem végéig, ha nincs a diabétesz.

• Vannak dolgok, amiket el kell engedni.
• Lesz, ami lesz.
• Nem én vagyok a felelős érte.
• Minden hatással van ránk.
• Nem irányíthatok mindent.

Ezenkívül persze sosem gondoltam volna, hogy lesz a biológiának olyan ága, amit valaha is érteni fogok. Sosem gondoltam volna, hogy fejben fogok függvényeket készíteni, összehasonlítani és tendenciákat létrehozni. Mégis csinálom minden este. Arról már nem is beszélve mennyi adatot tartok frissen a fejemben.

De nem teher, nem feladat, olyan, mint a légzés.

Megpróbálom megfogalmazni: Mit jelent nekem diabanyuként a gyerekem diabétesze?

A diabétesz egy vég nélküli utazás. Az egyik nap folyamatosan egy űrállomáson vagyok, ahol űrhajókat lőnek ki, a másik nap egy szerpentinen kocsikázok, és csak nyomom a kuplungot, a féket és váltok. A következő napon minden piros lámpánál megállok, míg a rákövetkező napon csak lefelé tartok a hegyről. Aztán felülök a repülőre és elrepülök, hogy aztán lezuhanjak. Aztán a tengerparton süttetem a hasamat, amíg újra elindulok.

Azt mondják az élet maga az utazás, amivel egyetértek, és úgy érzem, a diabétesz a jármű hozzá. A környezet azonban a képzeletem szüleménye, így lehet ez az utazás is jó élmény.

Ha a gyermeked diabétesszel él vagy valamilyen allergiával, az intézményekben is tartania kell a diétát, ezért ő másmilyen ételt kap, mint a többiek. Nem tudom más intézményekben hogyan működik, nálunk itt az óvodában minden allergiás és diabéteszes gyermek ugyanazt kapja. Ez a mi esetünkben problémát jelentett, és nem értettem, aznap vajon melyik ételt gondolta a dietetikus lassú felszívódásúnak, ami nekünk kritikusan fontos.

Kezdetben optimista voltam és bizalommal bírtam az ételszállító cég felé. Dávidot, a kisfiamat, aki 1 éves kora óta él 1-es típusú diabétesszel, úgy hoztam el a bölcsödéből, hogy mindent megevett, amit elé raktak, még azt is, amit otthon nem. Ez nem az én érdemem volt, hanem Joli nénié, a családi napköziben.

Ez működött továbbra is 1,5 hónapig, azután Dávid nem akart enni többé, amivel több probléma is van. Már kezdetben is mindig kaotikus lett ebéd után a vércukra, legtöbbször óriási emelkedés után, óriási zuhanás jött, de nem sokkal később sokkal nagyobb problémát okozott, hogy előre megkapta az inzulint, és nem akart enni.

Aztán húztuk- csavartuk, de bármit csináltunk, a cukra sem lett jobb, és probléma lett az evés számára.

Otthon sokat kísérleteztem, hogy talán a déli inzulin beállításunkkal van gond, de hétvégén, vagy amikor otthon volt, jól működött együtt az inzulin és a bevitt szénhidrát.

Január elején összeszedtem magam, és elhatároztam, hogy itthonról viszem a napi elemózsiát, a helyzet tarthatatlan.

Ehhez először is engedélyre van szükség az intézményvezetőtől. Nálunk volt egy kis kavarodás, de csakis miattam, végül megkaptuk.

De még mindig ott volt a nagy kérdés, hogyan fogom munka mellett megoldani úgy, hogy a családra is maradjon elég idő? Óh igen, van, aki 3 gyerek mellett is dolgozik és főz, én azonban nem ez a típus vagyok. Csodálok minden anyát, aki képes erre. Mi este mindig hideget ettünk, nagyon ritkán főztem.

Szóval eljutottam arra a pontra, hogy soha többé menza. Ez rögösebb, de biztosabb út, tényleg aggódtam Dávid pszichés egészségéért, és az esetleges szövődmények miatt, amit a vércukor ilyen fokú ingadozása okozhat.  Mindössze tervezésre és szervezésre volt szükség hozzá, és kb napi 15-20 percre.

Lássuk, hogyan csinálom, hogy a lehető legkevesebb időt töltsem el vele? 

1. Tervezés

Tervezés nélkül nem megy. A spontán főzés gyorsan kiborít, és mindig korlátolja a lehetőségeket a „mi van éppen itthon” hozzá.  

Így egy nap leültem, és megterveztem a menüt 1 hónapra. Persze nem fejből találtam ki mindent, keresgéltem ovis étlapokat, amiből ötleteket merítettem. Azt biztosan tudtam, hogy a levesekre nem lesz időm, nem is foglalkoztam vele. Nagyon finom levese van az egyik ételszállító cégnek, és természetes alapanyagokat tartalmaz, így azt rendelem. Heti 2-3 nagy adag levest veszek, azt osztom el 5 napra.

Késztettem egy excel táblát, amit kinyomtattam és elhelyeztem a konyhában.

Az idő menedzsement miatt tematikus heteket csináltam:  

Darált húsos hét

A tervezésnél figyelembe veszem az ételhez szükséges anyagokat, és az ételsor felállításánál a húsok és az azokból készíthető ételek alapján alakítom ki a heteket.

Így van darált húsos hét. Fél kg-ból készítek fasírtot a főzelékre, paradicsomos ragut a bolognaira, és zöldségekkel, illetve tejszínnel is lehet kombinálni rizs mellé. Én minden héten bedobok egy édes ebédet is. Tejbegríz, tejberizs, diós vagy mákos tészta.

A húst mindig hétfőn készítem el, ezen a napon egy kicsit több időt töltök a konyhában. A fasírthoz külön veszem a húst, bekeverem és megsütöm, míg a darált hús többi részét megsütöm, ízestem és elteszem. A többi napon nagyon gyorsan tudok rá tenni paradicsomos szószt és készen is van a bolognai 8 perc alatt, mert annyi idő alatt fő ki a tészta, vagy éppen amíg megfőzöm a rizst, összevágok pár zöldséget, megfonnyasztom, teszek hozzá a sült húsból a végén, és meglocsolom tejszínnel. A kreatívitás csak rajtam, és a gyerekem ízlésén múlik. A fő szempont, hogy a hét többi napján, a köret idejének elkészítése alatt készen legyen az egytálétel másnapra.

Sült húsos hét

Hasonlóképpen, itt hétfőn felkockázom és megsütöm a húst egyben. A hét többi napján öntök rá tejszínt, főzelékre teszem, készítek hozzá valami mártást, csinálok belőle pörköltet, csak a paprikás alapot kell megcsinálni, vagy rizseshúst. 

Hétfőn mindig azt csomagolom be, amit vasárnap ettünk.

2. Szervezés

Miután megtervezem a hetet, hétvégén bevásárolok, ezzel sem kell az időt töltenem a hétköznapokban.

Tervezéssel és szervezéssel könnyen megvalósítható a dolog, de hétvégén 1-2 órát rá kell szánni, hogy átgondoljam. És ha foglalkozáson vagyunk, vagy vendégségben, akkor a tejbegrízt, vagy egy kis spagettit reggel is el tudom készíteni 10 perc alatt. :)

Neked milyen trükkjeid vannak?

Egy hideg téli estén felhívott a sógornőm, hogy van az egyik üzletláncban akciós sütinyalóka gép, megvegye? Bár fogalmam sem volt mi az, igent mondtam. Aztán itthon nézegettük pár napig, és este megbeszéltük Dáviddal, hogy másnap sütinyalókát sütünk.

Természetesen egy pillanatot sem készültem rá, így reggel elővettem a google szolgáltatását, és kiválasztottam egy szimpatikus receptet valahol.

Valahogy így kezdődött, hogy keverd be a piskóta tésztát, és süsd meg, aztán törd össze. Na mondom ez jó lesz. Hozzáláttam, hogy megcsináljam a saját kakaós piskótánkat.

Hozzávalók a kakós piskótához:

• 5 tojás
• 40 gr negyedannyi édesítőszer
• 30 gr tk liszt
• 40 gr kakaó
• Kiskanál sütőpor

A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét az édesítőszerrel kemény habbá vertem, míg a tojássárgáját addig kevertem, amíg világos színe nem lett. A kettőt óvatosan összekevertem, hogy a hab ne törjön el, és hozzáadtam a lisztet, a sütőport és a kakaót.

Már éppen kibéleltem a formát sütőpapírral, amikor megvilágosodtam. Ha most megsütöm, akkor minek a sütő? Szóval ennél a pontnál elválik a recept.

1. Van sütinyalóka sütőd

Pofon egyszerű, süsd meg. :)

Vedd ki a sütőből, és várd meg amíg kihűl. Olvaszd meg a csokit, aztán lehet csokizni, és a tetejére cukrot szórni. A fekete csokihoz adjál egy kis margarint, hogy fényes legyen. Én mikróban melegítem. Arra figyelj, hogy nem szabad túl forrónak lennie, ha mégis túl sűrű lenne, akkor kavargasd egy kicsit. Ha fehér csokit tennél rá, akkor ne tegyél hozzá margarint, viszont nem minden fehér csoki alkalmas erre a feladatra. Én Torras fehér csokit használok, azzal jó dolgozni. Nekünk 1 db sütinyalóka kb 1,5 CH/db

2. Nincs sütinyalóka sütőd

Ha kedved van kipróbálni piskótával, akkor süsd meg a piskótát. Most nem baj, ha nem sikerül, vagy összeesik. Amikor kihűlt, morzsold el kézzel. Ha valaha piskóta tésztát sütnél, és nem úgy sikerülne, ahogyan tervezted, tökéletes sütinyalókat készíthető belőle. Ne feledd.

Szóval, adj hozzá kb 20 gr vajat, ezzel jól dolgozd össze. Formázz belőle golyókat, és mehet is rá a csoki meg a cukor, vagy dió, vagy mandula, vagy kókusz, vagy amihez kedved van.

Azért valljuk be, nem mindig van az embernek kedve meg ideje, hogy piskótát sütögessen, úgyhogy van más módja is annak, hogy boldoggá tegyük a gyermekeinket. Van otthon toast kenyér? Akkor lesz sütinyalóka!

Hozzávalók 8 golyóhoz:

• 110 gr toast kenyér
• 15 gr vaj
• Vanília örlemény
• Édesítőszer

A toast kenyér szélét vágd le, majd morzsold össze. Add hozzá az édesítőt, a vaníliát és a vajat, és tádám, készen van a tészta. Jöhetnek a pálcák és mehet a csoki. Kb. 8 CH/db jön ki nekünk, de extra lassan szívódik fel a margarin miatt. 

Ennél a variációnál, ha valaki nem tudja, hogy mi az alapanyag, nem fogja észrevenni. Többszörösen teszteltem. :) A jó hír, hogy nagyon gyorsan készen van, de a ch tartalma is magasabb a piskótás verzióhoz képest. Azonban itt is lehet ch-t csökkenteni ha cukormentes mogyorókrémet teszel hozzá.

Ha egyszer belekezdesz, a sütinyalóka variációk végtelenje tárul eléd. Meséljek a répatorta sütinyalókáról? :)

Újra nekifutok a diétának, mert még -5 kg van az álomsúlyomig, amit májusig el kell érnem. Tökéletes az alkalom, hogy még a cseresznye szezon kezdete előtt sikerüljön. Anyósomék kertjében áll egy óriási nagy cseresznyefa, és nem akarok kimaradni a jóból. 

Ennek első lépése, hogy felállítsam a már jól bevált szabályokat.

1. Reggelizd a felét annak, amit korábban ettél
2. Ha nagyon korog a gyomrod, dobj be egy almát ebéd előtt
3. Ebédre csak zöldség némi hússal
4. Amikor már azt érzed, hogy éhen akarsz halni, akkor egy müzli szelet sok vízzel
5. Vacsorázz salátát

Egyébként én mindig éhes vagyok. Akkor is éhes vagyok, ha sokat eszem. Szóval a kérdés mindig az, mennyire vagyok éhes. :)

Tavaly megvásároltam Török Eszter első könyvét (is), amiben van egy müzli recept. Azonban számomra elég sok egzotikus dolog van benne (tönkölypehely, árpapehely), amit én mindig elfelejtettem beszerezni, ezért csináltam belőle egy jól bevált saját receptet, amiben a hozzávalókat és az ízeket mindig kedvemre váltogatom.

A tegnap elkészült müzli receptjét, pedig nagy örömmel osztom meg veletek. Az egyetlen időigényes dolog rajta, hogy sokáig kell sütni. Szóval, ha otthon vagy legalább 1,5 órát, akkor ess neki bátran. Ebből kb 20 perc az elkészítése idő. A többi idő alatt csak sül.

Maga a müzli szelet nem ropogós, nekem éppen ez ízlik benne a legjobban. Szóval, ha ropogós müzli szeletre vágysz, ne ezt csináld.

Hozzávalók: 

• 300 gr nagyszemű zabpehely
• 40 gr margarin
• 1,5 dl víz
• 2 tojás
• 200 gr darált vagy őrölt magkeverék (mandula, kesudió, mogyoró)
• 3 db Sió Vitatigris gyümölcspüré hozzáadott cukor nélkül (ez kiváltható 250 gr házi gyümölcspürével)
• 45 gr negyedannyi édesítőszer
• 2 tk mézessütemény fűszerkeverék
• Bátran lehet beletenni igény esetén kb 50gr  szárított vörösáfonyát is, nekem most nem volt itthon 

A hozzávalókat összegyúrjuk masszává. Egy tepsibe sütőpapírt teszünk, és ráöntjük a masszát. Eligazítjuk, és már mehet is a sütőbe. 160 fokon 1 óráig sütjük.

Miután megsült, fel lehet vágni, és akár be is lehet csomagolni, amit magaddal tudsz vinni.

CH tartalom: 100gr/26 Ch

Külön öröm, hogy eddig Dávid nem szívesen ette meg. Ma reggel viszont, amikor mindenre nemet mondott, amit soroltam, egyszer csak kitalálta, hogy ebből kér. A vércukor szempontjából a reggel mindig kényes pont, ez viszont meg sem mozdította.

Jó étvágyat hozzá!

Nem is olyan régen kerültem szembe ezzel a kérdéssel, és elég sokat gondolkoztam rajta. Nekünk, akik 1-es típusú diabétesszel élő gyermeket nevelünk, azt javasolják a szakemberek, hogy állapotként tekintsünk rá, és így is tanítsuk a gyereknek.

Szerintem ez azonban tévesen téves következtetésekhez vezethet, így a betegség a háttérbe húzódik.

Mert valljuk be, a diabétesz vagy ahogyan itthon nevezik 1-es típusú cukorbetegség, egy betegség.

• Súlyos szövődményekkel járhat
• Inzulin nélkül nem tud működni a szervezet
• Életveszélyes állapothoz vezethet

Nekem, és még sok-sok sorstársamnak, van egy visszatérő félelmünk, és biztos vagyok benne, hogy mindazoknak, akiknek az élete valamilyen gyógyszerhez van kötve, ugyanezt érezi.

Ha kitör egy háború, mi lenne az első cselekedeted, hova mennél először?

Az én válaszom az, hogy egy gyógyszertárba, hogy minél több tűt és inzulint szerezzek. Persze nyereségvágyból is eszedbe juthat ez a gondolat, de ettől most tekintsünk el. J

Egyszó mint száz, szükség van arra a „gyógyszerre”, amin a gyerekem élete múlik.

Ezzel a gondolattal legalább hetente 3-4 alkalommal eljátszok, hogyan hajtanám végre, és mi az, amit képes lennék megtenni érte.

De akkor miért mondják, hogy ez csak egy állapot?

Azért, mert a megfelelően kezelt diabétesszel élő ember jó állapotban van. És a célunk, hogy ezt az állapotot fenntartsuk.

De sajnos az állapot nem csak jó lehet.

A közvetlen környezetemben két felnőtt ember sem volt képes elfogadni azt, hogy ez a betegség, akár halálos is lehet, vagy súlyos szövődményekkel járhat. Az egyiküket 1-es típusú diabétesszel diagnosztizálták felnőtt korban. Nem akart tudomást venni róla, és olyan súlyos állapotba került, amely visszavonhatatlan következményekkel járt. A másik idősebb férfinál 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak, és nem volt hajlandó elfogadni, hogy változtatni kell addigi életén, és komolyan venni a betegséget. A folyamatos rossz állapota rövid idő alatt szövődményekhez vezetett.

Mostanában, ahogyan nő Dávid, egyre többet gondolkozok azon, mekkora felelősség is, hogy mindazt, amit én tudok/teszek a diabétesszel, megfelelően adjam át neki. Egyre közelebb van az idő, hogy belekezdjünk a tanulásba. Hogy lassan adjak neki bizonyos feladatokat. Nemsokára 4 éves lesz. Az érettsége elérte azt a kort, hogy megtanuljuk a számokat, és megtanuljuk, hogy melyik szám az alacsony cukor, melyik a jó, és melyik a magas. Hosszú az út, ami még előttünk áll, és néha fogalmam sincs arról, hogy jól csinálom-e. Ez majd csak később derül ki.

Van éleményed? Írd meg hozzászólásban.